Egy tipikus nagyvállalat borzasztó stresszes mindennapjai még pokolibbá válnak, amikor a mindenki által megbélyegzett, lógós kolléga kinyitja a száját. Vajon túlélheti mindezt egy ekkora cég?
Ez az Ikeido Jun regényéből adaptált sztori érdekes karikatúrája a japán nagyvállalatok működésének, valamint a különféle disznóságok elsumákolásának (valamiért az egy évvel korábbi Recall is pont ugyanerről szól). Ökölbe szoruló kezek, remegő arcizmok, pattanásig feszült idegek és összement gyomrok jellemzik végig, itt-ott kicsit viccesre hangolva, de alapjában ez egy dráma, mégpedig a bíróságos és nyomozós fajtából, tekintetes bíró urak és mindig visszakérdező nyomozók nélkül. A végén egy-egy monológ elég szájbarágósan el is mondja, hogy milyen a japán munkamorál és cégkultúra, honnan ered. Azt már nem mondja meg, hogy miért jó. A karikatúra jelleget a sztereotip mellékszereplők mellett a főszereplő kissé (nagyon) ripacs játéka is erősíti, emberünk tényleg egy őrült pszichopatának tűnik, pedig neki van igaza. Mindezekkel együtt a film nem igazán jó, a konkrét sztori inkább csak háttér a társadalom (és cég)kritika mellett. Azért egy fánkot megennék!
Utolsó kommentek