Egy öreg hadihajó, tele turistákkal egy egyhetes útra indul a nyílt tengerre. A rend azonban már az első éjszaka felbomlik, mert szó szerint mindenkiből előtör az állat, ám mindez még semmi ahhoz képest, ami másnap reggel fogadja az utasokat. A történet pedig tulajdonképpen innen kezdődik.
Elborult, beteg, felkavaró, extrém és még sokáig lehetne sorolni a jelzőket, ám tulajdonképpen ez csak egy hétköznapi Kim Ki-duk mozi. A koreai mozi egyik, sajna tavaly elhunyt legnagyobb alakja most sem hazudtolta meg magát, sajátosan görbe tükörben mutatja be az ember és az emberi ösztönök sötét oldalát, egyúttal jó kis húsbavágó tanmesét mutat be arról, hogyan is alakul ki és működik egy elnyomó diktatúra, illetőleg azt is, hogy hogyan lehet mindezt túlélni, mindezt pedig csak fokozza a csipetnyi sci-fi elemmel megtuningolt háttér. A címből sejthetően pedig a történet felépítése és végkifejlete nagyon hajaz a rendező Spring, Summer, Fall, Winter... and Spring című eposzára. Nehéz néznivaló, sokszor kifejezetten taszítja a nézőt, de kifejezetten tetszett, sokkal jobb, mint amire számítottam.
Utolsó kommentek