Ázsiai filmek röviden

Egy zsaru 2007-ben vad bűnüldözés közben értesül arról, hogy a fia elhunyt egy cserbenhagyásos autóbalesetben. Ugyan megesküszik arra, hogy megtalálja a tettest, ám semmi nyom. Aztán évekkel az eset elévülése után találkozik egy öregemberrel.

Egy amatőr youtube videós csapat utánamegy egy virális videónak, amelyből az feltételezhető, hogy egy közeli moziban kísértetek vannak. El is mennek felderíteni a dolgot és ahogy az már csak ilyenkor lenni szokott, történik néhány apróság.

Két haver pénzügyi problémákkal küzd és egy holttest lenyúlásától várják a megoldást, azaz a nagy lóvét. Egy vadkapitalista cég ingyen várja el a producer zsenitől, hogy hozzon össze egy milliók által nézett live-streaminget. Egy csapat bűnöző egy banki jelszóra pályázik. És még az iskola is ott…

Kudo nyomozónak rettenetesen stresszes napja van, ömlik az eső, haldoklik az anyja, valami kenőpénzes ügy miatt zaklatják a többiek az őrsről, aztán még el is csap valakit, aki valamiért elé ugrott. A későbbiekhez képest pedig itt még egész jó napja volt.

Egy kétes ügyekbe keveredett zsaru beépül a triádok berkeibe, hogy megmentse karrierjét, ám ahogy az lenni szokott, ez korántsem olyan egyszerű, elvégre a triádok sem csak idiótákból állnak.

Egy nő visszatér Koreába és egy barátnőjénél száll meg, ahol a macska az úr a háznál. Egy fiatal lány a diplomafilmjét egy idősebb festőről forgatja, akit egy fiatal színész is meglátogat. Aztán szerencsére a végére az egész italozásba fordul.

1940-ben járunk, egy elég zűrzavaros időszakban, amikor a japánok Wang Jingwei révén egy kínai bábkormányt támogattak, miközben a kínaiak őrlődtek a nacionalisták és a kommunisták között. A történet főszereplői pedig Nankingban lavíroznak különféle titkosabbnál titkosabb küldetésekkel, gondosan…

Sumeragi Hajime 1 másodperccel jobb reakcióidővel rendelkezik, mint mások, persze ez még nem jelenti azt, hogy bármiben is igazán sikeres lenne. Épp élete nagy napja közeleg, amikor is történik egy apró malőr.

A fantasztikus helyen található Kibune szállóban a vendégek rendelnek, a személyzet felveszi a rendelést, illetve kitakarítja a másik szobát a vendégek után. Aztán két perc múlva megteszi ugyanezt. Majd ismét. De vajon mi ez?

Ahogy az a címből is látszik, Mao elvtárs 1955-ben kitalálta, hogy valami elismeréssel kellene szolgálni a Népi Felszabadító Hadsereg hőseinek irányába, illetőleg ekkor vezették be a különféle rangokat. A film pedig ezt a folyamatot mutatja be, méltóképpen(?) megemlékezve az 1955-öt meg nem élt…