A cím és a poszter magáért beszél, avagy 1968-ban járunk Párizsban a nagy diákmozgalmak idején, amikor a Romanovok hatalmas kincsére sokan pályáznak, többek között egy KGB ügynök, aki a Szovjetunió helyett valami újfajta Oroszországot akar létrehozni. Persze a 007-es is arrafelé sertepertél.
Az Ian Fleming által kitalált karakter kalandjait már rengetegen alakították mozivásznon és valószínűleg színpadon is szerte a világban, így egyáltalán nem meglepő, hogy a mindig menő és látványos darabokkal előrukkoló Takarazuka-revü is előadta 2023-ban. A Lupin the Third előadásukhoz hasonlóan ez is elég harsány, viszont elképesztően látványos, színes és a nagy tömegjelenetek révén kicsit olyan, mint egy forgatag. Imádtam az elején a jó kis 20. századi történelmi bemutatót, ahogy a Romanovok dolgaival képbe hozzák a nézőt, imádtam az egész kalandot a kaszinóktól kezdve a nagy tűzpárbajok megvalósításán keresztül egészen a ejtőernyőzésig. Nem lehet belekötni a darabba, a maga módján tökéletes és még azt is elbírja, hogy elég hosszú, mert vagy 2.5 óra a nettó játékidő a végén a nagy fináléval együtt, ami már tipikusan revü módon teljesen túlhúzott és a minél elvetemültebb kosztümökről szól csak. Látványosak a táncok, jópofák a helyszínek, meg az 1968-as Párizs bemutatása, ahogy az is érdekes (mint utólag kiderült), hogy a két főszereplő elvileg ezzel a darabbal búcsúzott a Takarazuka-revütől. Szóval nagyon megérte megnézni!
Utolsó kommentek