Miközben a vörös kontaktlencsét kapott Godzilla szemmel láthatóan emésztési és testhőmérsékleti panaszokkal küzd, egy tudós feltalálja a mikro-oxigént, amivel megteremtheti a világbékét. Azonban többen is figyelmeztetik, hogy szinte ugyanezt már 1954-ben feltalálták és mindenki tudja, mi lett a vége. Ez pedig még csak a kezdet...
A nagyon jól sikerült 1994-es film után kissé csalódást kelt a folytatás, pedig tele van ez is érdekes és jópofa ötletekkel. Nagyon bírtam azt, ahogy felidézték és megemlékeztek a kezdetekről, nagyon bírtam, ahogy a sanyarú sorsú Junior képbe került, nagyon bírtam az aktuális, Super X3-ra keresztelt szuperfegyvert is. A Destroyer viszont idétlen, a csaták nem túl izgalmasak, nincsenek igazán menő újítások a kameraszögekben, meg az akciók során (erre mondjuk simán lehet magyarázat, hogy a Toho nem adott elég lóvét a filmre), ráadásul a katasztrófafilm jelenetek sem túl nagy durranások, hiába vettek fel pár snittet még Hongkongban is. Szóval nagyon felemás az egész, simán lehet, hogy már inkább mindenki arra készült, hogy majd az amerikaiak folytatják a sorozatot, de sajnos (vagy szerencsére?) odaát megbukott a projekt a szégyenletes minőségű Roland Emmerich rendezés után, így már '99-ben lehetett folytatni Japánban a szériát, immár új szereplőkkel.
Utolsó kommentek