Rovott múltú hősünket a randija előtt elkapja régi cimborája, hogy segítsen neki betörni valahova, különben lebuktatja a barátnője előtt. A betörés persze egyáltalán nem úgy alakul, ahogy eltervezték.
Nishida Masafumi filmje egy jellegzetesen japános hangvételű bohózatba illő kamaradarab, ami minden valószínűség szerint jobban is mutatna színházban, vagy akár a tévében, mint a mozivásznon. Egész estés mozifilmnek túlzottan fárasztó és erőltetett, de egyszerűen nem lehet rá haragudni, annyira eltalálták a vége felé a feelgood hangulatát. Az eltúlzott színészi játékok, a nagyon harsány lebukások és az azokból kimenekülés, meg az összes többi hasonló eszköz leginkább a réges-régi Szeszélyes évszakok eszköztárát idézi, leszámítva, hogy nincsenek giccsesen poénos zenei betétek. Ez utóbbi persze nem válik a hátrányára. Aki szereti a kabaréba és bohózatba illő poénokat, az jól fog rajta szórakozni, de mozifilmnek ez a történet nagyon kevéske.
Utolsó kommentek