Tanmese egy ifjú szamurájról, Heizaburóról, aki valahogy mindig a dolgok rossz oldalára kerül és folyton bűnhődnie kell olyan dolgok miatt, amelyeket nem is ő követett el. De vajon van-e mindebből kiút?
Ahhoz képest, hogy ezt a filmet 1925-ben forgatták le és okozott is anno némi bonyodalmat (betiltották, majd csak az után engedték bemutatni, hogy új címet kapott), jó kis tanmeséhez méltóan akár ma is aktuálisnak tekinthetjük, bár pont a tanmese jellege miatt ma már túlzottan is klisésnek érződik. Mindenképp érdekes megnézni, elvégre olyan moziélményt ad, ami ma már nem létezik. Ugyan eredetileg némafilmként került a mozikba, azonban Japánban ez nem azt jelentette, hogy végig kussol mindenki közben és szerencsére ez az általam látott kópiára is igaz. Utólag tettek alá jó kis hangulatos zenéket és egy női benshi kommentálja végig az egészet, így egyrészt kellőképpen szórakoztató, másrészt tényleg adja azt a hangulatot és szórakozást, amit a 100 évvel ezelőtti néző is élvezhetett. Főszerepben Bando Tsumasaburo, aki később a hangosfilmek idejében is sztár tudott maradni (lásd még Matsugoro), a látványos chanbara jelenetek pedig bizonyítják, hogy a minél látványosabb akciókra 100 évvel ezelőtt is vevő volt mindenki. Nagyon tetszett, sokkal látványosabb és modernebb, mint amire számítottam eredetileg.
Utolsó kommentek