Matsugoro, az egyszerű és balhés riksás egy csapásra megszelídül és jó útra tér, amikor összehozza a sors a Yoshioka családdal, ahol hamarosan afféle nevelőapja lesz Toshiónak. De Matsugoro csak egy riksás...
Ez a film (és az 1958-as feldolgozása) is meg volt említve Obayashi Nobuhiko Labyrinth of Cinemájában, így már épp ideje volt sort keríteni rá ennyi év után. Inagaki Hiroshi általam eddig látott filmjeihez képest sokkal feszesebb, rövidebb, humorosabb és nézőbarátabb mozi, tele jópofa humorral, szerethető figurákkal és a jellegzetesen japános rejtett romantikus szállal. Bando Tsumasaburo fantasztikus, minden pillanatában zseniális (utána kéne néznem a többi elérhető filmjének is), ahogyan előadja az egyszerű és aranyszívű riksást, a többiek pedig remekül játszanak alá. Mint oly sok más filmben, úgy itt is lenyűgöző a fesztivál, ahol főhősünk bemutatja az autentikus Kokura dobolást. Vagyis ez tényleg egy mestermű, kicsit talán fura is a sok háború alatt háborús eposz között.
Utolsó kommentek