A romantikus, sőt, kissé erotikus regényekkel befutott írónő alkotói válságban szenved, így tanítani kezd egy suliban és még egy fiatal szeretőt is összeszed, ám tudja, hogy mindez nem tarthat sokáig.
Akár mondhatnánk azt is, hogy Jeong Jae-eun filmje egy tipikus romantikus dráma a legklisésebb fajtából és ha távolról nézzük csak, akkor igazunk is van, hiszen a sablon (két ember egymásra talál, majd az egyik lebetegszik) ebben is benne van. Azonban ez egy Jeong Jae-eun film és róla a Take Care of My Cat óta tudható, hogy igyekszik a különlegesebb témákban utazni és ez szerencsére most is így van. A történet fő szála sem feltétlenül a szirupos romantikáról szól, a különféle mellékszálak pedig igencsak érdekesek, a főszereplő Nakayama Miho pedig nagy kedvencem az I have to Buy New Shoes óta.. Van itt minden onnan kezdve, hogy hogyan fogadja a környezet a betegséget, hogyan mutatja be a rendező a betegséget (nagyon stílusosan!), de az is tetszett, ahogy az írónő tanítási módszereit szemléltetik, meg az is, ahogy a fiatal srác komolyodni kezd. Ja és van a filmben (egy ideig legalábbis) kutya, úgyhogy már nem lehet rossz egyáltalán. Szóval ez a film is a japán drámák legszebb hagyományait követi, az életnek egy olyan szeletét mutatja be, amelyet nem szeretne átélni senki még családtagként sem, vagyis mindenképp megérte megnézni!
Utolsó kommentek