A Himuro-klánt elteszik láb alól a riválisok, a főnököt meggyilkolják, a lányát eladják, az embereiket leöldösik. Öt évvel később előkerül Himuro fia és elkezd rendet tenni.
Ha csak felületesen nézzük ezt a filmet, akkor lazán lehetne rá annyit mondani, hogy egy tipikus akciófilm a 70-es évek elejéről, de természetesen ennél sokkal érdekesebb. Ez a film tette igazi filmsztárrá Sonny Chibát (előtte a Key Hunter tévéfilm tette nagyon híressé), egyúttal a Sonny Chiba-Takamori Ryuuichi (a rendező) páros sok-sok közös munkájának egyik leghíresebb darabja. Annak ellenére, hogy a Toei saját kútfőből hozta össze (a forgatókönyv Konami Fumio munkája), olyan az egész, mintha egy mangát adaptáltak volna, tele van jellegzetesen "mangás" pillanatokkal, emberfeletti, sztoikus nyugalommal megáldott főszereplővel, akinek ráadásul látványos, irigyelnivaló járműve van, na meg persze a kor minden egyéb jellegzetességével megspékelve. Van itt minden a vetkőztetett lányoktól kezdve a titkos szexklubon keresztül az egymást folyton irtó yakuzákig, meg az egymást elismerő gyilkológépekig. Mindez pedig kissé (nagyon) a westernfilmekből ellesett (lenyúlt) filmes eszközökkel (Sonny Chiba mintha valami texasi sivatagból került volna elő azzal a kalappal és fizismiskával) és fordulatokkal van ábrázolva. Nagyon menő az egész, tetszett!
Utolsó kommentek