Egy fiatal férfi kiment egy 7 éves árva kislányt az őt nevelő, de leginkább rabszolgaként tartó család karmai közül. 10 évvel később a család egyik lányát meggyilkolják és hőseink is belekeverednek az ügybe.
Furcsa, kicsit pszichedelikus dráma Somai Shinji rendezésében a 80-as évek közepéről, a főszerepben természetesen egy idollal, Saito Yukivel. Már a nyitójelenet megadja a hangulatát a hóval, a faggyal és a nyilvánvaló műtermi helyszínnel, amelyet csak fokoz az itt-ott feltűnő bábu. A későbbiek során is ilyesmi jelenetek tömkelege van benne, sokszor csak hallgatja az ember a párbeszédeket, mert sokkal érdekesebb az, ami éppen a háttérben történik, már legalábbis abból a szempontból, hogy hátha kiderül belőle valami. A sztorinak a felnőtté válásos szála, illetve a nevelőapa gondjait bemutató része teljesen jó és elgondolkodtató, ellenben a gyilkosságos szál valahogy idegenül hat benne, olyan az egész, mintha valami álomként tűnne csak fel, nincs igazán súlya, nem nyomja a szereplőket. Hasonlóan szemöldök ráncolást vált ki a lezárás is, egyértelműen a "na ne már" érzést adja. Szóval felemás az összkép, érthető a korabeli díjak száma (leginkább Saito Yuki kapta őket az év felfedezettjeként), nagyon jó benne a hamisítatlan 80s hangulat, de a történet maximum so-so.
Utolsó kommentek