Japánban elszabadul az infláció, tort ül a vadkapitalizmus, hatalmas költségvetési kiigazításokra készülnek a politikusok, amelyeknek a tervek szerint a bankbetétek lesznek a fedezetei. Persze ez a döntés nem mindenkinek tetszik, ám ahhoz, hogy meggátolják a dolgokat, nem csak a yen milliárdokra, hanem 4 szerencsejáték megnyerésére is szükség van.
Tipikus Fujiwara Tatsuya-film, szegény valahogy sose fog kinőni a Battle Royale-klónokból, pedig így közel a 40-hez azért már látszik rajta, hogy kinőtte a tinédzserfilmeket... Szóval szokás szerint ez a történet is egy marhaság a végletekig elhúzott és röhejessé tett feszültségfaktorral (felfoghatatlan összegek repkednek a levegőben), idétlenül röhögcsélő gonoszokkal, na meg az elmaradhatatlan "váratlan" fordulatokkal, amelyeket utólag szépen végig is magyaráznak. Vagyis a szokásos mindenki át akar verni mindenkit jelleg is benne van, ahogy kell. A maga kategóriájában nem rossz és még egy kis társadalomkritika is meghúzódik benne, de annyira túl van húzva és annyira sztereotip módon ábrázolja a gonosznak beállítottakat, hogy egy pillanatig sem lehet komolyan venni. Ja és Fujiwara Tatsuya is röhejesen ripacskodik, de tőle úgyis ezt várja mindenki.
Utolsó kommentek