A jóképű Genji bácsi a nők bálványa és afférból afférba menekül ugyan, de a legfőbb vágya elérhetetlen, így ő is, meg az afférjaiban szereplő nők sem találják meg a remélt boldogságot.
Murasaki Shikibu 1000 éves műve igazi klasszikus, egyben hálás darab a filmeseknek, mivel (Japánban) mindenki ismeri, így az épp aktuális kor épp aktuális sztárjaival és feldolgozási módjával bármikor újra előadható. A Daiei 1951-ben látta elérkezettnek az időt a saját verziójához és egy teljesen korrekt, ám az eredeti műnek csak egy részét tartalmazó változatot készítettek, amelyen még nagyon érződik a "hagyományos" japán filmművészet, ami 1-2 évvel később már szinte el is veszett az újhullámos, színes-szagos filmek forgatagában. Olyan az egész, mint egy színdarab, lassú, királydrámás tempóval, rengeteg intrikával és persze több olyan színésznővel a főbb szerepekben, akik később Tora-san reménybelijei is voltak. Mégis, leginkább a zenéje volt emlékezetes, mind Ifukube Akira darabjai, mind a hagyományos hangszereken előadott hipnotikus dallamok nagyon jók és erőteljesek. Szóval tetszett és érteni vélem, miért is szerepelt előkelő helyen az 1951-es filmek között, mégis, mai szemmel kicsit elavult érzetet kelt. Ettől függetlenül, jó volt!
Utolsó kommentek