Egy lepukkadt vidéki utazó színtársulat vezetőjének története, aki minden nehézség ellenére próbálja összetartani a csapatot és segíteni a lelépőket. Úgy tűnik, csak egy valakin nem tud segíteni, saját magán.
Tsuka Kouhei megegyező című regénye, amelyet szinte azonnal színpadra is adaptáltak, 1982-ben került a boltokba és már 1984-ben tévésorozatként meghódította a japánokat. Pár évvel később a pinku filmek legendája, a nagy Wakamatsu Kouji tartotta jó ötletnek, hogy játékfilmként is megrendezi a történetet és olyan jól sikerült, hogy 1992 egyik legtöbbet díjazott japán filmje lett. Érdekes, egyszerre távoli és mégis nagyon ismerős világot mutat be, elvégre a vándorló társulat előadásokon kívüli élete máshol is hasonlóan volt bemutatva. Ami viszont különlegessé teszi, az a rengeteg bemutatott előadás, amelyek színvonalát szépen kontextusba teheti a néző a szereplők elmondásai alapján, ráadásul a vidéki színjátszás közönségéről is kaphatunk egy kis képet, arról nem is beszélve, ahogy a társulat nem feltétlenül túl okos tagjait igyekszik istápolni a vezető. Szóval ez egy nagyon jó film, Wakamatsutól meglepően visszafogott stílusban, itt-ott egészen zseniális humorral (van benne egy amerikai szereplő, akin nem lehet nem röhögni folyamatosan), de a témához méltóan kissé fanyar hangulattal. Szerettem!
Utolsó kommentek