Nem elég, hogy az egész ország káoszban van, mert a szerzetesek és a "világiak" is magukénak tartják a hatalmat, még a Taira-klánon belül is áll a bál. Az öreg családfő felesége válni akar, a fia pedig némi pletykák következtében identitásválságban szenved. De mit lehet tenni a balhés szerzetesekkel?
1955 egyik nagy filmsikere volt ez a Daiei darab, amelynek nem az volt a kulcsa, hogy a legendás Mizoguchi Kenji rendezte, még csak az sem, hogy a fiatal Ichikawa Raizo volt a főszereplő, hanem elsősorban az, hogy a Daiei szerezte meg Yoshikawa Eiji hetilapban megjelent folytatásos regényének a megfilmesítési jogait. Mivel a sztorit a Shukan Asahi magazin révén mindenki ismerte, így nyilván robogott is mindenki megnézni a történetet a moziban is. Ráadásul megérte kifizetni érte a mozijegyet, mert a történet kellőképpen fordulatos, a királydrámák hangulatát idézi, szembeszáll a babonákkal, megemlítik benne a kalózokat és persze van benne a szokásos rendszerkritika is, elvégre Taira no Kiyomori minden fennálló renddel szemben harcolni kényszerül. A hangvétel tehát nem könnyed, nincs meg benne a Toei chanbara bája, ellenben nem is a drámáktól megszokott lassú folyású valami, hanem egy jól felépített, pörgős és csavaros jidaigeki. A saját jogán is jó film tehát, keletkezésének körülményei inkább csak hozzáadnak a sikeréhez és nem véletlenül készült hozzá két folytatás is.
Utolsó kommentek