Hatalmas szárazság sújtja a vidéket és ez már a parasztok lázadásával fenyeget. Az uralkodó még Abe no Seimei véleményét is kikéri és arra jutnak, hogy az aszályt az okozza, hogy a gonosz Narukami az uralma alá hajtotta az esőistent, egy sárkányt.
Talán mondani sem kell, a sztori alapján egyértelmű, hogy ez egy klasszikus kabuki feldolgozása, a Toei ezzel tisztelgett az akkor 25 éves fennállását ünneplő Zenshinza színház előtt. A darab maga pedig az Eighteen Best Kabuki Plays egyike, az 1684-es Narukami filmes átdolgozása, a forgatókönyvet pedig maga Shindo Kaneto jegyzi. Tele van érdekességekkel, ugyanis a legeleje és a legvége a színházban játszódik a színház színészeivel, közben pedig a Toei különféle stúdióiban felvett, jellegzetesen 50-es évekbeli filmes eszközökkel leforgatott történetet láthatunk, itt-ott kikacsintásokkal a modern korba (a szereplők az egyik jelenetben kakigórit esznek, illetve a főhősnő lazán mambót táncol). A poénok tipikus színházi gegek (a hölgyek simán elcsavarják bárki fejét), a sárkány meglepően jól néz ki, főleg akkor, amikor a vízben van, de az egész film az elejétől a végéig minőségi hatást kelt. Nem véletlen, hogy a Kinema Junpo beválasztotta 1955 tíz legjobb filmje közé, mai szemmel is szórakoztató! Egyetlen baja, hogy még az előtt készült, hogy a CinemaScope megérkezett volna Japánba, színesben még ennél is ütősebb lehetne!
Utolsó kommentek