Hanagaki Takemichi élete romokban, a munkahelyén csak röhögnek rajta, mindenhonnan csak menekül, ráadásul a hírekből még arról is értesül, hogy gyerekkori barátait meggyilkolták. És ez még nem minden, mert a metróban is baleset éri. Innen indul a történet.
A poszter alapján nem sok reményt fűztem a filmhez, mert eléggé a szokásos sulis-bunyós kreténségek egyikének tűnt, de szerencsére csak félig-meddig az, köszönhetően egy nem túl eredeti, de jópofa húzásnak, aminek segítségével a főszereplő helyrehozhat sok-sok mindent. A sulis-bunyós szál szokás szerint el van túlozva, tele túlkoros "iskolásokkal" és a szokásos egyenlőtlen harcokkal, amelyekből nem hiányozhat az egy a száz ellen típusú csata sem. Ez a része kevéssé jó a filmnek, ellenben az, ahogy bemutatják a középpontban levő csoportosulást és azt, hogy hősünknek mi köze van hozzájuk, az szimplán marha jó. Nagyon jó a Manji Group maskarája, érdekes a hierarchia (bár egyszerre stilizált és romantizált), jók a konfliktusok, meg az is, ahogy bemutatják a vezetőiket és a személyiségüket (ami papírmasé ugyan, de legalább vastag kartonpapír). Szintén jól van össze rakva a zero to hero szál, nyilván az eredeti mangát (és a belőle készült animét) mindenki ezért olvasta/nézte gondolom. Szóval ez egy meglepően jól sikerült élőszereplős feldolgozás, tetszett!
Utolsó kommentek