Boldogok a sajtkészítők, legalábbis időnként, avagy néhány gazda életébe tekinthetünk bele Hokkaidón, ahogy a lehető legtermészetesebb és legfinomabb élelmiszereket igyekeznek előállítani, közben pedig hol haverkodnak, hol összevesznek.
Fukagawa Yoshihiro visszatért a kaja világába, elvégre jó 10 évvel ezelőtt a Patisserie Coin De Rue révén már megmutatta, hogy nem lesz unalmas egy film attól, hogy végig mindenki azt ismételgeti, hogy "oishii". Nincs ez másként itt sem, a felvonultatott kajáktól jól megéhezik az ember, az idétlenség és az érzelmekre hatás pedig "tévésorozatos" módon az egekbe van feltekerve. Ez időnként kifejezetten zavaró (az ufós szál például baromság), főleg a drámai részek vannak már-már röhejesen túlhúzva, ellenben a finálé nagyszerű és remekül összefoglalja az egész történetet. Jópofák a karakterei, egyedül Okada Masaki "crybaby" figurája életszerűtlen egy kicsit, az idealizált falusi élet pedig szórakoztató, már-már kedve támad a nézőnek valami ilyesmihez (főleg, amikor megjelenik a traktor, akkor mindig valami furcsaság történik). Szóval tetszett, a maga kategóriájában (kando saseru eiga) egész jó, csak maga ez a kategória nekem mindig túlhúzottnak tűnik.
Utolsó kommentek