Jónéhány ember, nemtől és kortól függetlenül, egymásról mit sem tudva üzenetet kap különféle módokon, hogy éjfélkor legyen ott egy elhagyatott hajóállomáson. Már a kora este is izgalmasan telik, mert az egyik főszereplő egy jakuzafőnök.
Erről a filmről bőven elég annyit írni, hogy Obayashi Nobuhiko nevéhez fűződik, tehát egyedi, megható, elgondolkodtató és zseniális. Mindemellett egy regénynek az adaptációja, ügyesen vezeti végig a nézőt az egyes karaktereken (néhány jellegtelen mellékszereplőre nem jut csak igazán idő), a karakterek viszonyain keresztül pedig szépen elgondolkodtat életről és halálról, miközben jól lehet szórakozni a látottakon, arról nem is beszélve, hogy a legérettebb, legemberibb és leginkább szerethető fazon pont a jakuzafőnök mindenki közül. Obayashi állandó szereplői most is itt vannak (többek között Omi Toshinori, Harada Tomoyo, Hayashi Yasufumi, Kishibe Ittoku és Bengal tűnik fel), van néhány pikánsan pajzán rész az elején (az egyik ráadásul olyan, hogy olyat élő nő sose tenne meg), a hangulat fantasztikus és természetesen benne van a rendezőre olyannyira jellemző csipetnyi sci-fi/mistery szál is. Vagyis imádtam, Obayashi filmjeiben nem lehet csalódni!
Utolsó kommentek