Te mit tennél, ha egy reszkető, sebesült, külföldi lány bújna meg a bárod egyik sarkában? Katsuhiko természetesen segít rajta, ráadásul ez a bár utolsó napja is a bezárás előtt. Elég hosszú éjszakára sikeredik.
Ez egy egészen fantasztikus film, pláne úgy, ha a néző akárcsak egy kicsit is tájékozott a rendező, Wakamatsu Kouji munkásságában. Maga a sztori eredetileg egy regény volt, a szerzője egy (akkoriban) nagyon fiatal író, Sasaki Jou. A film maga pedig több szinten is csodálatos. Egyrészt fantasztikus benne a Heisei-éra kezdetének Shinjukuja, a lenyűgöző neonfényekkel, a lepukkadt sikátorokkal, a tömeggel, a yakuzákkal, meg úgy mindennel együtt, elképesztő hangulatos az egész. Másrészt zseniálisak a figurák benne, a főbb szereplők mindegyike egykori diákharcos a 60-as évek végéről és a sztori egy viszonylag jelentős része a nosztalgiázásról szól, ami főleg attól ütős nagyon, hogy Wakamatsu is hellyel-közzel kapcsolatban volt ezekkel az arcokkal akkoriban, amikor ezek a harcok zajlottak, tehát nála autentikusabban nem sokan tudták volna mozivászonra álmodni ezt az egészet. Harmadrészt pedig érdekes, akár (japán felfogás szerint) szélsőbaloldalinak is mondható bemutató a háborúkról, az idegenekkel való bánásmódról, meg persze a hősiességről. Mondhatjuk úgy is, hogy ez egy japán heroic bloodshed, zseniális hangulattal, imádnivaló vadóc főszereplőkkel, elgondolkodtató történettel. Nem tudom, hogy ez Wakamatsu legjobb filmje, de hogy ott van a legjobb darabjai között, az teljesen biztos. Nem véletlenül kapta a díjakat akkoriban, nagyon jó film!
Utolsó kommentek