A címszereplő egy egykorvolt klán feje, akit léhűtő életmódja miatt otthagytak az emberei és a csőd szélén áll, de mindez nem izgatja túlságosan. Egy nap beállít hozzá két fura alak, ráadásul egy régi barátja is munka ajánlattal áll elő. Emberünknek nem sok kedve van elvállalni, de az az áldott jó szíve...
Matsuda Sadatsugu ezen munkája egy vígjáték, de már-már paródiaként is fel lehet fogni, ahogy a korabeli jidaigekik macsó főhőseit kikarikírozza. Otomo Ryutaro és az általában rosszfiúkat alakító társai ezúttal vígan bolondozzák végig a másfél órát, külön poén, ahogy Otomo viselkedik, amikor egy nővel találkozik. A többi pedig a szokásos grandiózus csatát leszámítva gegek tömkelege, vannak benne szörnyek, ágyúk, fontos szerepet kapnak a tojások, na meg az elmaradhatatlan és most is nagyon jó Misora Hibari dalok. Fura volt őt újra csak női szerepben látni, hosszú hajjal, ráadásul mellékszereplőként. Ez egy nagyon jópofa kis vígjáték tehát, nagyon tetszett!
Utolsó kommentek