Az Ip Man sorozat harmadik részében megismert Cheung Tin Chi zöldségesként tengeti napjait a 60-as(?) évek Hongkongjában, de véletlenül belekeveredik a dolgok sűrűjébe, amiből csak egy Ip Manéhoz hasonló húzással tudja kihúzni magát.
Ahogy az várható volt, Cheung Tin Chi karakterét annyira jól kitalálták Donnie Yenék (és annyira jól játszotta Max Zhang), hogy nem lehetett nem kihagyni a ziccert, hogy ennek a karakternek is összehozzanak egy filmet. A poén pedig az, hogy már az első trailer alapján senkit sem érdekelt belőle Cheung Tin Chi, hiszen mindenkit Michelle Yeoh visszatérése csigázott fel legjobban. A rutinos iparos rendező, Yuen Woo-ping pedig nem csinál semmi extrát, csak hozza azt, amit mindenki úgyis látni szeretett volna. Az isteni Michelle ugyan csak egy komolyabb csetepatéban van benne, de az az egész film csúcspontja, hiába van benne még mellette Tony Jaa és Dave Bautista is. Akikkel amúgy Max Zhang szintén hosszú és látványos csörtéket folytat le. Szóval Yuen mester ebből a szempontból tökéleteset alkotott, egy kicsit megidézte mindazt, amiért annyira megszerettük a hongkongi filmeket annak idején. Hogy a 60-as évek megidézése túl steril és túl klisés? Hiszen a város úgy néz ki, mintha 1 hete építették volna, az autók úgy, mintha most gurultak volna ki a szalonból, a neonok meg olyan giccsesek, mint élőben sose lehettek. De mindez kit érdekel? Yuen mester amúgy sem a sztorikról volt híres, itt is túlhúzza és (nincs jobb szó) giccsessé teszi a meghatónak szánt pillanatokat, szájbarágósan mutatja be a britek korrupcióját és a kínai piac felé kacsintgatva forgatta le a lezárást (a cenzorok biztos tapsoltak, hogy a derék hazafiak verik a korrupt gweilókat), de újfent a kérdés, mindez kit érdekel? Dave Bautista brutális, Tony Jaa lenyűgöző, Max Zhang nagyszerű, Michelle Yeoh pedig ragyog mindfelettük. Őmiattuk érdemes megnézni a filmet, nagyon is!
Utolsó kommentek