Egy New Love Country nevű szekta épp fiatalok bepalizásával igyekszik uralomra törni, közben pedig a működéshez szükséges pénzt néhány vörös álarcos maskarába öltözött tag segítségével rabolgatják össze. A rendőrök tehetetlenek, ám valahogy mindig ott ólálkodik a környéken a hófehér bukósisakos, fehér maskarás Moon Mask Rider.
Imádnivaló álarcos szuperhősös maskarás akcióblődli a boldog 80-as évekből, aminek értelemszerűen nem a bárgyú sztorija, hanem a fantasztikus retro hangulata adja az erejét. Nem lehet nem imádni a hatalmas bullshitgyáros szektavezért, az ékes kansaibent beszélő nyomozót, a röhejes fizimiskájú henchman-eket, a zseniális diszkós jelenetet és még hosszasan lehetne sorolni. A kaszkadőrjelenetek viccesen bénák, a korabeli Tokió (benne Ginza) bemutatása szenzációs és a főhős kilétének lebegtetése is jó ötlet volt. Ami nem tetszett, hogy Shihomi Etsuko inkább csak búslakodik bunyózás helyett (a 13 Steps of Makiban sokkal keményebb volt) és hát a forgatókönyvön is lehetett volna mit csiszolni (ahol én észreveszem a plothole-okat, ott már tényleg baj van). Szóval mint ahogy oly sok más filmnél már írtam mostanság, ez egy igazi kordokumentum, egy csodálatos időutazás a boldog 80-as évekbe. Aki tudja élvezni ezt a hangulatot, az imádni fogja, aki a tökéletes sztoriért néz filmet, az viszont utálni fogja.
Az első pár perc
shudaika
Utolsó kommentek