Ahogy az már lenni szokott, a legendás kardforgatókat akkor se hagyják békén, ha ők leginkább ezt szeretnék. Kenshint is megtalálja egy miniszter, akit hamarosan eltesznek láb alól. A szálak pedig egy új szereplőhöz vezetnek, Shishio-hoz, aki át akarja venni a hatalmat és visszahozni a régi világot.
Ahogy az már lenni szokott, a sikeres filmeket eléri a végzet és folytatás készül belőlük, ráadásul mindjárt trilógiává is bővítették az egészet. Jól tették, de így a mostani, középső rész egy kicsit se füle se farka sztori lett, laza 130 perc felvezetés arra, amire még várhatunk egy ideig, mire láthatjuk, á la 20th Century Boys trilógia. Persze ettől eltekintve ez az epizód is látványos, ami elsősorban Tanigaki Kenji akciórendezőnek köszönhető, aki ezúttal is szabad kezet kapott a Hongkongban elsajátított huzaltechnikás csaták leforgatására. A koreográfiák jók, szerencsére nincs is szanaszét vagdosva a többségük, így még látni is azt, hogy mit művelnek a szereplők éppen, míg a huzaltechnikával megoldott jelenetek tovább növelik az "animés" hangulatot és pont ez a hangulat szükséges ahhoz, hogy a néző ne érezze magát becsapva egy jidaigeki-t nézve olyasmikkel, hogy a 10 éves kissrác, vagy a dárdával operáló lányka lecsapkod több harcost is különösebb megerőltetés nélkül. A nagy végjáték mindenesetre be lett ígérve már ebben a részben, ráadásul kapunk egy kevéske steampunk-ot is, Fujiwara Tatsuya eddigi legröhejesebb maskarájáról nem is beszélve. Outomo Keishi rendezésében tehát most se kellett csalódni, a sztori első harmada meglepően sötét, sok, már-már Miike Takashi 13 Assassins-át idéző jelenettel, a továbbiakban pedig jó kis szórakoztató fantasy jidaigeki lesz belőle. Kíváncsian várom a lezárást!
Utolsó kommentek