Suzuki tanár úr a tanári lét ügyes bajos dolgain vívódik (aminek egyik szerves része a plátói vonzalma az egyik diáklány iránt), miközben a suliban a diáktanács vezetőválasztására készülődnek, illetőleg a közeli parkban az iskola egykori, mára eléggé lepukkadt diákjai próbálnak kezdeni magukkal valamit. Nem feltétlenül úgy, ahogy az ember számítana rá...
Mivel egy 2011-es tévésorozat moziváltozatáról van szó, ezért a szereplők előéletének ismerete nélkül helyenként kicsit homályos marad pár dolog, de azért a lényeg így is tökéletesen átjön. Apró gond viszont, hogy a sorozatból adaptált filmek általában elég laposak szoktak lenni és ez alól a Suzuki sensei sem kivétel. Túl hosszú, a tempója túl vontatott és néhány fordulata (főleg a kulcsjelenetnél a tetőn) eléggé hiteltelen, a való életben tuti nem így zajlana le. Mint film, nem túl jó, a képi világa is olyan, mintha egy sorozatot nézne az ember, ezt viszont némileg ellensúlyozza az időnként ugyan nagyon kisarkított, de így is elgondolkodtató sztori, főleg a tanár nézőpontjából előadott vívódások. A sulis, illetve tinédzserfilmek rajongóinak kötelező darab még akkor is, ha nem lesz a kedvencük (mert vannak ennél sokkal jobbak is), de a japánok iskoláról alkotott képe és véleménye miatt érdemes egyszer másoknak is végigülni, még ha kicsit nehéz is.
Utolsó kommentek