Egy házaspár megebédel egy jónevű étteremben, majd miközben a férj fizet, a nő eltűnik. A férj nem zavartatja magát túlzottan, elvégre munkaidő van, de hamarosan kap egy telefont, hogy a feleséget elrabolták.
Amikor Nakata Hideo éppen nem horrort rendez, akkor abból valami ilyesmi sül ki. Igaz, a sztori alapvetően az eredeti regényt író Utano Shogo érdeme, de a filmes átirat hozza szépen a címet, mert (nem véletlenül) kissé nehezen követhetőek az események. Egyrészt azért, mert (nem véletlenül) nem időrendben kapjuk meg, mi is történt valójában, másrészt néhány subplot alapvetően a néző megzavarására épít. Amit kapunk, az egyáltalán nem rossz, viszont mivel kissé túlhúzottnak érződik, így nem üt akkorát a végére, mint az elején még gondolná a néző. Ellenben maga a kor, az ezredforduló környéki világ, na meg a ma is ismert színészek fiatal énje (Kunimura Jun, Mitsuishi Ken, Nakatani Miki, Hagiwara Masato mindannyian aktívak ma is) kellőképpen érdekessé teszi még úgy is, hogy azért Nakata Hideo filmjei akkor az igaziak, ha a horror műfajában készülnek.
Utolsó kommentek