Megtalálják egy három évvel ezelőtt eltűnt lány holttestét, aki a nyomok alapján gyilkosság áldozata lett. A gyanúsított azonban megússza kihallgatásokkal a nyomozást, a dolgok pedig hamarosan igen nagy fordulatokat tesznek.
A Higashino Keigo-művek futószalagon gyártja a krimiket, a filmipar pedig boldog örömmel filmesíti meg őket, mert hát miért is ne, nyomozni mindenki szeret, stb. Ezúttal a mester Galileo sorozatának 9. részét forgatták le, szerencsére a korábbi részekből (Suspect X, Summer's Equation) már megszokott stábbal és közkedvelt szereplőgárdával (Fukuyama Masaharu, Shibasaki Ko, Kitamura Kazuki). Pont emiatt igazából túl sok extra és egyedi dolog nincs benne, a sztori a szokásos módon halad, Rukawa eleinte különféle bullshit bingókat dobál be jól hangzó kutatásokkal kapcsolatban, később viszont már nyomozóbb a zsaruknál, Utsumi bántóan háttérbe van tolva, míg Kusanagi a bűntudata miatt nem az igazi, mert az egész film során végig csak szenved. A fesztivált leszámítva amúgy az egész film ilyen kicsit szenvedős, lassú, ráérős, kicsit ásítozós hangvételű, hiába a csavaros sztori, ha nem pörög kellőképpen. Az is kérdés, hogy vajon mennyi szufla van még a Higashino Keigo-művekben, mert minden csavarossága ellenére ez a történet kissé futószalagon gyártottnak érződött.
Utolsó kommentek