A poszterből már sejthető módon a film Susi Susanti, Indonézia első olimpiai bajnokának történetét meséli el, különös tekintettel az indonéz helyzet miatt majdnem botrányba fulladt hongkongi versenyre. Egyben bemutatva azt, hogy annak idején az ország mennyire rosszul bánt a kínai kisebbségével, na meg azt, hogy sport és politika nem tud független lenni egymástól.
Emlékeim szerint viszonylag sokat néztem annak idején az 1992-es barcelonai olimpiát, de a tollaslabda és Susi Susanti teljesen kimaradt, egyáltalán nem volt ismerős. A film maga viszont nagyon jó és elsősorban azért, mert nem csak egy szokásos zero to hero sportfilm, hanem annál sokkal-sokkal több, főleg a politika és a korabeli Indonézia bemutatása miatt. Átjön belőle a kínai kisebbség lenézése, az abszurd helyzet, hogy az olimpiai hősök nem voltak és nem lehettek indonéz állampolgárok, ugyanakkor az is átjön belőle, hogy a politika ugyanakkor mennyi mindent megtett azért, hogy Indonéziának legyen olimpiai bajnoka. Kettős helyzet, hihetetlen nyomás a fiatal sportolókon, akik inkább csak sportoltak volna és élték volna a saját életüket, de a világ nem ilyen volt arrafelé. Imádtam, ahogy a film eleji kis zöngékből aztán a végére mekkora tanulságok lettek (Susi Susanti nagy koreai ellenfele például), meg úgy általánosságban is nagyon érdekes volt belenézni a 80-as, 90-es évek Indonéziájába egy kicsit. Nagyon jó film, egyúttal megkockáztatom, hogy az egyik legjobb sportfilm, amit valaha láttam.
Utolsó kommentek