Egy igencsak félrement család életébe nyerhetünk betekintést leginkább az idősebbik gyermek szemén keresztül. Anyuka (érthető okok miatt) valláskárosult, apuka pedig néha józan. De hogy lehet mindezt megélni és ezzel együtt felnőni?
Talán mondani sem kell, hogy Kikuchi Mariko mangája és az abból adaptált film valós, megtörtént eseményeken alapul, elvégre a mangaka jócskán merített a saját gyerekkori élményeiből. A film pedig kőkemény, mert szépen, már-már húsbavágóan mutatja be, hogy egy alkoholista családtag nem csak a saját életét vágja tönkre, hanem a családot is, de olyan szinten, hogy az még a gyerekeket felnőtt korukban is kíséri. Mindemellett pedig megmutatja azt is, hogy mi lett volna ha, avagy a szereplők sokat merengenek azon, hogy vajon ők rontottak-e el valamit azzal, hogy ez lett a családfőből, hibáztassák-e magukat bármiért is, vagy sem? Avagy lehet-e választani pokol és pokol között? Még inkább, melyik családtag választása helyes, illetőleg van-e ilyen helyzetben helyes döntés/választás? Megannyi kérdés, amely felmerül, leginkább a nézőben, de persze a szereplőkben is. Úgyhogy ez egy jó film, bár a téma miatt kissé nehezen nézhető.
Utolsó kommentek