Az egyetemi magasugróbajnok lány nagy terveket dédelget, ám egy baleset meggátolja mindebben. A kérdés csak az, hogy képes-e más dolgokban is nagy terveket dédelgetni.
A sportfilmek többsége a "zero to hero" klisét követi, avagy afféle motivációs videóként szolgálnak arra, hogy sose adjuk fel, küzdjünk az álmainkért, miegymás. Kanashige Atsushi filmjében egy kis csavarral ugyan, de lényegében ugyanezt kapjuk, avagy egy jó 100 perces motivációs videó, amelyben a néző hamarabb kap kedvet a kajakozáshoz, mint a főszereplő, mert hát az Edogawán evezni az egy dolog, de a Fuji lábánál levő tóban, na az már mindjárt más! Mivel a sztori végét úgyis tudja mindenki legkésőbb az első 20 perc után, így értelemszerűen inkább a hangulaton van a hangsúly, amely a jól eltalált mellékszereplők (némileg hátrányos helyzetű, de a kajakozásban egyenrangú gyerekek) révén teljesen jó, itt-ott kifejezetten feelgood és a sportfilmekre olyannyira jellemző megható végjáték is természetesnek hat benne. Szóval minden sablonossága ellenére szerettem, Nakajou Ayami pedig egy az egyben Ono Machiko fiatal verziója.
Utolsó kommentek