Miután az egyik vidéki klánhoz kirendelt vezetők közül már a harmadik követ el öngyilkosságot, a fővárosból a rossz hírű Koheitát vezénylik ki negyediknek, aki úgy kezdi el a munkát, hogy meg se jelenik az "irodájában". Sokkal jobban érdekli a rossz hírű kikötőnegyed.
Yamamoto Shugoro számtalan regénye közül a 町奉行日記 is elég gyakran került feldolgozásra, a legismertebb változat talán a 2000-ben forgatott Dora Heita, de már 1959-ben is filmre vitték. Ez az 1981-es változat eredetileg egy több részes tévésorozat volt, ami meg is látszik rajta. A képi világ gyenge, a 4:3-as képarány klasszikusan tévés, az elején szokni kell a ripacskodást is, viszont amint színrelép a főszereplő Koheita, onnantól szépen magával is ragadja a nézőt. Nakadai Tatsuya oly sok más filmjéhez hasonlóan itt is remekül hozza a szarkasztikus, mindenben a megszokottal ellentétes karaktert, aki úgy szamuráj, hogy legszívesebben nem is hord kardot magánál, inkább a nők mellett tölti az idejét, mintsem a feladataival, stb. Aztán persze kiderül egy és más. Szóval sok filmmel ellentétben ebben a másfél órás szösszenetben (úgy 15 percenként látszik, hogy hol kezdődik az újabb tévésorozat rész) pont a sztori az, amely magával ragadja a nézőt, minden szegényessége és helyenként ripacssága ellenére. Jól látszik rajta, hogy ekkorra a régi idők mozisztárjai már szinte mind beköltöztek a tévésorozatokba, hiszen az épp aktuális fiatal sztárokkal már nem tudták felvenni a versenyt.
Utolsó kommentek