Történik egy tragikus baleset, amelynek kapcsán minden érintett addig sem teljesen paradicsomi élete teljesen megváltozik és apátiába süllyed. De vajon lehet-e mindebből bármiféle kiút?
Egy Kadokawa-dráma, amely valamilyen oknál fogva ezúttal nem egy Kadokawa-regény adaptációja, hanem a rendező, Yoshida Keisuke saját ötletéből származik. Mindez semmit sem von le az értékéből, sőt! Nagyon jól mutatja be, hogy miképpen dolgozzák fel a szereplők (már amennyiben fel tudják) a tragédiát, amely miatt többen is felelősséget és bűntudatot éreznek. Mivel ez van az egész középpontjában, így elég nyomasztó a hangulata, de pont ez benne a lényeg, folyamatosan gondolkodtatja a nézőt, hogy éppen kivel is szimpatizáljon. Benne van a média szarkeverése (az a szál mondjuk sok ezt boncolgató japán film után már nem mond semmi újat), a kibírhatatlan és magát tévedhetetlennek tartó ember önmarcangolása éppúgy, mint a munkáját jól végezni akaró, de pont emiatt az esetbe belekerülő emberé. A mellékszereplők is jók és az ő dolgaik is életszerűek (Terashima Shinobu megint jól hozza az idősödő és a korával nem igazán megbarátkozó nő figuráját), szóval nem lehet a filmbe belekötni. Nem könnyű néznivaló, de megéri rászánni az időt!
Utolsó kommentek