Négy kor, négy történet a hazafiság és a szülő-gyerek kapcsolatok körül, kezdve a háborúval a japánok ellen, majd a rakétakorszakban a sivatagban, a 70-es évek végén egy reklámfilmmel, illetve a jelenben egy robottal.
Hatalmas sikereket hozott ennek a sorozatnak az első és a második darabjai is, bár hogy miért, azt egyre kevésbé értem innen a távolból. Ráadásul ezúttal már "csak" 4 sztori van a korábbi 7 és 5 helyett, ezek is eléggé felemásak, mind hangvétel, mind érdekesség, mind élvezeti érték terén. A háborús az tipikus modern kínai háborús eposz, főszerepben Wu Jing, brutális és véres csatajelenetek, nagy (és innen a távolból nézve értelmetlen) hősiesség és önfeláldozás és persze leng a lovasság vörös zászlaja. A rakétás részben Zhang Ziyi a húzónév, azonban kevéssé átérezhető benne a hősiesség, inkább az látszik, hogy Kínában a 60-as évek még az államnak nagy szolgálatot teljesítő emberek számára is nagyjából a putrival és az éhenhalási szint felett eggyel létezésről szólt, ráadásul a biztonsági előírások, mint olyanok, nagyjából nem is léteztek. A reklámfilmes rész jópofa, de Xu Zheng humora megfáradt és tipikus, nem nevezhető viccesnek. A robotos rész a legjobb, bár az alapötlete nyilvánvalóan lopott (vagy mondjuk úgy, hogy már sokszor feldolgozott), a kínai zászlók pedig talán ebben lengenek a legszebben, nem véletlenül, hiszen ebben van a legtöbb pozitív üzenet. Szóval ez egy érdekes film, érdekesen mutatja be az országot és néhány kiragadott történelmi pillanatát, de hiába a propaganda, a lengedező kínai zászlók és a nagy hazafiság, valahogy mégsem engedi igazán közel magához a nézőt.
Trailer
Faye Wong főcímdala
Utolsó kommentek