Egy fiatal kínai srácot, aki elbukott a rendőrvizsgán, elküldik egy hétre Thaiföldre egy távoli rokonához, aki állítólag menő zsaru az országban. Aztán ahogy az lenni szokott, szinte azonnal egy gyilkossági ügy kellős közepén találják magukat.
Féltem ettől a filmtől, ezért is toltam már nagyon régóta, okkal. Elég régóta képben vagyok ugyanis azzal, hogy talán a kulturális különbségek miatt is, de a kínaiak feltalálták a humortalan vígjáték kategóriáját. Nyilván ez nem így van persze, hanem inkább az van mögötte, hogy amin a világnak azon a felén könnyesre röhögik magukat, az itt a mi kultúrkörünkben inkább fárasztó, vagy éppen egyáltalán nem vicces (lásd még Buddies in India, Lost in Hongkong, Lost in Russia, stb.). Hiába tehát a díjak, elismerések, meg nézettségi rekordok özöne, vígjátékként egyértelműen bukó a film. Mi marad tehát? Azért marad néhány dolog, a bűntény, amit nyomoznak ugyanis eléggé csavaros és van néhány cliffhanger, mire kiderül, miről is van szó, de mindezekkel együtt sem kötött le túlzottan, talán azért, mert a szereplők legtöbbje segghülye. Így aztán leginkább két dolog marad meg belőle, van egy jó kis dal a kórházas lövöldözés alatt, meg a végén az újévi fesztivál azzal a thaiföldies dallal kifejezetten látványos és szórakoztató. Kicsit olyan tehát, mint amikor Jackie Chan gyatrább filmjei közül valamelyiket csak a végén a stáblista alatt látható bakik miatt nézi meg az ember, avagy csalódás. Pedig látszik, hogy mindent beleadtak, látványosak a thai helyszínek, sok a szereplő, hozták a koreai CG gurukat, stb., de ez a film csak kínai kultúrkörben működik.
Utolsó kommentek