Az egykori rocker New Yorkból hazatérve egy Japánban ismeretlen reggae bandát akar befuttatni, ám az ország is, meg a régi haverok is nagyon megváltoztak az évek során, amíg emberünk Amerikában tartózkodott.
Egy újabb érdekes darab a 70-es évekből, hangulatos zenékkel és egy kis kisarkított betekintéssel a japán zeneipar korabeli kulisszái mögé. Ugyan a provokatív poszter és a film első pár perce alapján nem úgy tűnik, de ez egy kifejezetten visszafogott darab Wakamatsu Koji rendezései között, ami egyébként nem vált a film hátrányára, mert így több idő maradt kidolgozni a sztorit. A sztorit, ami egészen a fináléig leköti a nézőt, érdekesek a mellékszereplők (főleg az öreg nagy arc), a korabeli megélhetési problémák, a fiatalok álmai, míg hősünk valószínűleg akkor és abban a korban a fizimiskájával, a hordozható magnójával és a hatalmas fejhallgatójával (na meg a füves cigijével) nagyon menőnek számíthatott. Mai szemmel nézve persze kissé röhejes az egész, de a filmnek nem ez a baja, hanem a kissé összecsapott és általam nem igazán értett lezárás. Mindezekkel együtt is tetszett, a 70-es évek feeling megmenti még a közepes darabokat is.
Utolsó kommentek