A harciassága miatt már-már kezelhetetlen lányt a szülei elküldik Osakából Edóba, hátha ott majd megnevelődik. Az odaút során találkozik egy színésszel, akivel összehaverkodnak. Edóba érkezvén pedig kiderül, hogy a yakuzák a színész feleségjelöltjére pályáznak.
Jó kis Misora Hibari jidaigeki ez is, bár úgy tűnt, hogy Setoguchi Torao ekkorra már szinte kifogyott az ötletekből és valódi szuperhőst faragott a szokásos Hibari karakterből. Itt már senki sem ellenfél, legyen szó táncról, teaszertartásról, ikebanáról, színházról és természetesen a harcokról. Illetve egyetlen ellenfél van, de az legyőzhetetlen. Fura volt az iszákos, beteges szamuráj beemelése a sztoriba, látszólag semmi értelme nem volt, de ha egy kicsit belegondol az ember, akkor nem is rossz, hogy ott volt, érdekes szituációkat teremtett a puszta létezésével. A zenék nagyon jók ebben is, a színházi előadás úgyszintén, szóval minden benne van, ami kell, mégis, a Detective Hibari sorozathoz képest messze elmarad, egyszerűen azért, mert nem elég komplex. Igaz, nem is lehet az, hiszen még 80 perc sincs...
Utolsó kommentek