A kikötői dokkmunkások fizetésemelést, munkavédelmet, meg minden olyan dolgot próbálnak sztrájkkal elérni, amit a nem kicsit yakuza hátterű cégnek nem igazán akaródzik megadni. A munkások "megnevelését" két naív, jóravaló fiatalra bízzák, akik ilyen-olyan okok miatt lekötelezettjei a cég vezetőinek. A szikra pedig előbb-utóbb belobbantja a lángot.
Jó kis korai Shinoda Masahiro mozi, ami felvillant sok mindent az 50-es évek eleganciájából éppúgy, mint ahogy előrevetíti a 60-as évek yakuzásdijait. A sok-sok fiatal szereplő miatt némi taiyouzoku érzetet ad, ám itt nyoma sincs az azokra jellemző, folyamatosan egymást ki- és felhasználó szereplőknek. Ők itt sokkal inkább áldozatai a yakuzák és a dúsgazdagok játszmáinak, de elvakítja őket a pénz, a csillogás és a fehér kabrió, meg az azt vezető nő. Shinoda stílusosan, érdekes és jól eltalált zenei betétekkel vezeti fel a történetet, aminek ugyan nyilvánvaló és magától értetődő a lezárása, de mégis, a néző végig valamilyen szinten szorít a főhősért. Tetszett, jó film, viszont lassú, így nehéz végigülni.
Utolsó kommentek