Musashi a további fejlődése érdekében elmegy földművesnek egy banditák által fenyegetett faluba, kitolva ezzel egy évvel a Sasaki Kojiro által várva várt párharcot. Amire aztán végül csak sor kerül.
Inagaki Hiroshi trilógiájának befejező része ugyanúgy lassan, méltósággal hömpölyög, mint az első kettő tette, ám itt még kevesebb a csata és a párbaj, mint azokban volt. A sok-sok nőügy és női fortély közepette itt-ott azért akad pár látványosság (például a kopasz szerzetes elleni ütközet, vagy a Sasaki azonnali párbaj ajánlatának megbeszélése), de végig olyan érzésem volt, hogy ezt a három részes eposzt egy darab 2-2.5 órás filmben jobban be lehetett volna mutatni. Kábé úgy, ahogy 1 évvel később a Sasaki Kojiro alkotói tették a túloldal nézőpontjából. Itt is azok a pillanatok voltak a legjobbak, legemlékezetesebbek, amik visszaköszöntek a másik filmből, nagyon jó volt más aspektusból látni ugyanazokat a történelmi eseményeket. Szóval biztos vagyok benne, hogy nem ez a trilógia a legjobb szamurájfilm, abban nem vagyok biztos, hogy van-e ennél jobb Musashi életét bemutató mozi, de minden lassúsága, drámai hangvétele és a nőügyek előtérbe tolása mellett is megérte megnézni, egyben megérte ennyit várni vele, 10 éve biztos nem hatott volna így rám.
Utolsó kommentek