A takarítócégnél dolgozó két tökkelütött barát (némi hátsó szándékkal) segíteni akar a pincérlánynak a kávézóban, de akkor még egyikük sem sejti, hogy mibe is keveredett.
Az eddig inkább jó kis feelgood tinédzserfilmekben utazó Yoshida Keisuke legfrissebb mozijában jól belenyúlt a mangavilágba és egy igen elborult, helyenként már-már Miike Takashi korai filmjeit idéző történettel állt elő. Már ott magával ragadja a nézőt az egész, hogy Hamada Gaku a főszereplő, akinél tökéletesebben talán senki sem tudja hozni a mindig bizonytalan antihőst. Eleinte itt is jó kis feelgood (már nem annyira) tinédzserfilmnek indul a történet, aztán az egyik szereplő miatt egyre durvább lesz, nagyon ötletes (hol beteg, hol perverz, hol mindkettőből merítő) mellékzöngékkel színesítve a látottakat. A valamiért nem túl valósághűen ábrázolt rendőrök miatt ugyan a hitelességből veszít (főleg az utolsó fél órára), de ez legyen a legnagyobb bajunk vele! Morita Gou nagyon megöregedett a Hold Up Down óta, Satsukawa Aimi gyönyörű, a látottakon pedig jókat lehet feszengeni, mi kell még? Ott lesz 2016 legjobb japán mozijai között a hibái ellenére is.
Utolsó kommentek