A mintegy 20 éve együtt levő házaspár kapcsolata krízisbe kerül. Miközben mindketten a maguk módján próbálják menteni, ami menthető, az osztálytalálkozójuknak is köszönhetően felidézik a középiskolai életüket, amiben jelentős szerepet játszott egy bizonyos harmadik személy, akinek a repülés volt minden álma.
Egy újabb nagyszerű, ám nem kicsit nosztalgikus hangvételű mozi Hongkongból, aminek élvezetéhez külön pluszt ad, hogy közvetlenül a hasonló témát boncolgató Wong Ka Yan után kerítettem rá sort. A két idősíkból a jelen annyira nem érdekes (leszámítva a fantasztikus hangulatú lezárást), a 90-es évek elejei középiskolai élet bemutatása viszont nemes egyszerűséggel varázslatos. Egyszerre lengi be a tanórákat és a diákok gondolkodását a közelgő változások miatti pozitív várakozás (a tanárok is sulykolják beléjük, hogy rengeteg lehetőség áll előttük) és a félelem (osztálytársak egész sora vándorol ki külföldre), mégis, mindezek mellett a barátság, a felnőtté válás, az első szerelem, az álmok, meg miegymás gyönyörűen, abszolút átélhetően van bemutatva. A sztori szerves részét képező rajongás a repülésért szintén nagyon szép, nemcsak a diákok által tervezgetett szerkezetek, meg a papírrepülők, hanem a helyi nézőkben szintén keserédes nosztalgiát idéző, mára megszüntetett repülőtér képei miatt is. Szóval ez egy igazi, hamisítatlan, gyönyörű tinédzserfilm, amivel szemben nagy kontrasztot mutat a szereplők élete felnőttként. Miriam Yeung ugyanúgy lenyűgöző, mint a Little Big Masterben volt, a fiatalkori énje (Cecilia So) viszont inkább a Wong Ka Yanban látott Gigi Leungra hasonlít. A két tinédzser srác is nagyon jó, ellenben a már Miriam férjeként funkcionáló Jan Lam kevésbé volt meggyőző. Ez azonban mit se számít, a filmet látni kell!
Utolsó kommentek