Egy jachtpartin Jian találkozik az Interpolnál dolgozó fogadott fiával, akivel nincsenek túl jó viszonyban. A fiút Thaiföldre vezénylik, ahol egy másfél milliárd dollárt sikkasztott könyvelőt kell megvédenie. Természetesen egymaga kevés lesz ehhez és Jian tudására is szükség lesz, hogy épségben hazakerüljenek.
Wong Jing a sárga esernyős tüntetések óta már-már Jackie Chant idéző közutálatnak örvend Hongkongban, ez azonban cseppet sem zavartatja abban, hogy továbbra is futószalagon gyártsa a blődlijeit. A From Vegas to Macau első részéből ugyan alig emlékszem valamire, de az biztos, hogy még elsősorban gambling movie volt, a folytatás azonban már egy igazi katyvasz, amiben mindenféle nagyon vagány dolog van benne ugyan, de az összkép finoman fogalmazva is felemás. Nagyon vártam a szerencsejátékos poénokat, de a mahjonggal kapcsolatos gegek kifejezetten rosszak voltak, a pókernél pedig csak a nagy csalás volt érdekes, a többi geg nagyon laposra sikeredett. A sztorira felesleges szót pazarolni, időnként csak pislogtam, úgy jöttek teljesen véletlenszerűen a történések egymás után. Még talán az akció a leglátványosabb az egészben, mind a pirotechnikusok, mind az akciókoreográfusok odatették magukat, viszont az egészet tönkrevágja a Chow Yun-fat számára kitalált CG kártyadobálás. Igazi Wong Jing mozihoz méltóan tele van az egész híres filmekből vett ötletekkel és jelenetekkel, sok közöttük Wong legendás '90-es évekbeli darabjait idézi, nem véletlenül, hiszen elsősorban a nosztalgia viszi el az egész filmet a hátán. Shawn Yue-t minden filmjében nagyon bírom, Chow Yun-fat és Nick Cheung sajnos csak fura paródiája önmagának, Carina Lau tökéletes végzet asszonya, a mandarinul hablatyoló gonoszok pedig tökéletesen lefestik a mostani Hongkong-Kína konfliktusokat. Egyszer nézhető, de aki nem ismeri a megidézett filmeket, annak számára abszolút értelmetlen és unalmas lesz.
Utolsó kommentek