Amikor nemcsak a baljós előérzetű bankrablás sül el rosszul, hanem utána is minden, ráadásul nem csak a bankrablóknál, hanem a yakuzáknál is és persze minden mindennel összefügg.
Ez a Sabu klasszikus mindezidáig kimaradt, de szerencsére végre csak sikerült megnézni. Az első pár perc a szokásos Sabu style a szokásos szereplőkkel és a nyitójelenet végkifejletével, aztán elég hamar jóval mélyebb értelmet és mondanivalót nyer az egész, ahogy átmegy vígjátékból pszichothrillerbe. A sokszor a maguk fatalitásában vicces fordulatok nagyon jók, bár aki látott már Sabu mozit, annak nem biztos, hogy ismeretlen lesz az ilyesmi, viszont az egészben a legjobb egyértelműen Tsutsumi Shinichi, aki zseniálisan hozza az egyre jobban becsavarodó főszereplőt, akinek tényleg semmi sem úgy jön össze, ahogy elképzelte volna. Nagyon jó film, nagyon Sabu film azok minden előnyével (okos sztori, itt-ott agyament poénok) és hátrányával (nagyon lassú tempó) együtt.
Utolsó kommentek