Néhány suhanc meg akarja csinálni életük filmjét. Néhány yakuzának szüksége van egy filmre. Egy kisgyerek szerelmes a tévéreklámban látható kislányba. Ja és még Bruce Lee is randalírozik.

Kérem szépen, Miike Takashit el lehet felejteni, itt van ugyanis a régi-új trónkövetelő, Sono Shion, aki előállt eddigi talán legjobb fekete komédiájával, vagy ha úgy jobban tetszik, paródiájával. Zseniális poénokkal, elképesztő lazasággal figurázza ki a japán filmek (meg úgy általában az ottani ideálok) kliséit, belezsúfolva a horrort leszámítva talán az összes zsánert. Az első fél óra hibátlan, minden pillanatát élveztem, utána itt-ott van némi üresjárat, de egyszerűen annyira imádnivalóak a figurák és annyira elborult ökörség az egész, hogy egyszerűen nem lehet érte nem rajongani. Sokkal jobb, mint az eddig általam látott bármelyik Sono Shion mozi, agyamentségben pedig tényleg felér Miike legjobbjaihoz. A tavalyi év felhozatalából az általam eddig látott legjobb japán mozi, nem szabad kihagyni!