A legfrissebb Ip Man feldolgozás a legendás mester Hongkongban eltöltött éveire fókuszál és az amúgy egész jó bunyók mellett inkább a mester és környezete emberi oldalát helyezi előtérbe, a történetet fia szemszögéből és visszaemlékezéseiből elmesélve.
Ha akarom, lehet hümmögni, hogy na már megint egy újabb bőrt húztak le Ip Man-ról, ráadásul itt már az idősebb éveit mutatják be, így könnyed adódhat a kérdés, hogy tudnak-e bármi érdekeset és újat bemutatni, amit többek között Donnie Yen és Tony Leung nem tudott? Hát persze, hogy tudnak! Elfogult vagyok, mert egy film, amit Herman Yau rendez, Anthony Wong a főszereplője és játszik benne Jiang Lu-xia, valamint Eric Tsang (bunyózik is!) és Gillian Chung (bunyózik is!), azt egyszerűen nem lehet elrontani! A hangulatát remekül eltalálták, kicsit olyan az egész, mint a japán Always filmek, kis nosztalgia az '50-es és '60-as évek iránt, meglepően élethűen. Igazából ez egy időskori dráma, így aki pörgős, hosszas bunyókkal telített mozit vár, az biztos, hogy csalódni fog benne, de az, ahogy Anthony Wong és Eric Tsang összehaverkodik, az, ahogy Jiang Lu-xia szokás szerint lecsap egy kisebb hadsereget, az oroszlántánc, vagy éppen az, ahogy Bruce Lee megjelenik, finoman fogalmazva is gyönyörű! Nagyon tetszett, még sok hasonlót szeretnék!