Ázsiai filmek röviden

Ázsia első szívátültetése hagyott némi erkölcsi kívánnivalót maga után, legalábbis a film szerint. Az akkori szörnyű események pedig máig hatással vannak a kórházra, amiben a szép nővérke, meg a két jóképű doki dolgozik.
Az ázsiai horror tipikus mondanivalója, hogy minden természetfelettinek gondolt dolog mögött ott van a hiteles magyarázat, ami mögött pedig nincs, az csak képzelgés. A lényeg pedig minden sztoriban az, hogy mivel tudják magyarázni a látottakat és meg tudják-e lepni a nézőt valamivel. Lehet örülni, ugyanis a japánok és a koreaiak mellett, immáron Kínában is próbálkoznak mindezzel, bár a végeredmény nem túl izgalmas. Kell hozzá némi misztikum (a pokol 18 szintje), némi félelem (a lifttől, a sötéttől, a vernyákoló macskáktól, stb.), zuhanyzós jelenet (önmagában ez a pár perc magyarázza Chrissie Chau jelenlétét), meg persze eleinte megmagyarázhatatlannak tűnő halálesetek. Ning Jingwu szépen megtanulta a horror eszközeit és a feszültség adagolását, de a mára kissé kiüresedett ázsiai horrort ő sem tudta friss tartalommal megtölteni. Talán majd legközelebb, még több Chrissie Chau-t felvonultatva...