Egy japán és egy francia autóversenyző személyén keresztül nyerhetünk betekintést a 60-as évek Monte Carlo Rally, Japanese Grand Prix és a címadó Kenya-Uganda útvonalon haladó Safari Rally világába.
Hogy miért volt ez a film 1969 legtöbb bevételt hozó japán filmje, azt abszolút értem. Egzotikus tájak (már amennyi látszik belőlük), fantasztikus autók (a Monte Carlo Rally a legjobb, ahol az Alpine, Porsche 911, Mini Morris mellett egy pillanat erejéig még Trabantok is feltűnnek), a kor hatalmas filmsztárjai (Ishihara Yujiro, Asaoka Ruriko, Mifune Toshiro, Nakadai Tatsuya), mindez három órába belezsúfolva. Úgy is lehetne mondani, hogy igazi kordokumentum, benne van az a 60-as évekre jellemző vagányság (pl. ahogy a versenyzők minden gond nélkül állnak le bagózni bárhol), ami mára kiveszett a (japán) moziból, ahogy érdekes látványt nyújt az akkori Kenya is. Mint film azonban nem olyan jó, leginkább egy kicsit dramatizált közvetítésre emlékeztet, ahol a időnként afféle "kis színes" rovatként a versenyzők háttere, támogatói, vagy éppen a barátnőik ténykedését is bemutatják. Nincsenek igazi konfliktusok (némi se veled, se nélküled szerelmi szálak vannak, komoly tartalom nélkül), nincsenek nagy drámák (ez mondjuk jó, mert a sportfilmek átka szokott lenni) és igazából előre lehet tudni a végét. Másképp fogalmazva kicsit olyan, mintha az autóversenyek világának kliséit összegyúrták volna egy történetbe (nagy baleset, visszatérés, haverok, akik ellenfelek, stb.). Mai szemmel nézve tehát leginkább a régmúlt autóversenyeinek csodás gépezetei miatt érdemes megnézni, fantasztikus járgányok elevenednek meg a képeken, a többi felejthető, de így is azzal a gondolattal álltam fel előle, hogy "hát ez jó volt".
Utolsó kommentek