Főhősünk egy diszkóban belefut egy gyönyörű, de már első látásra is kattantnak tűnő emós lányba, akivel aztán a továbbiakban is találkozgat, de egyre több furcsa és megmagyarázhatatlan dolog történik körülöttük. De mi köze mindennek a sztori legelején látható balesetnek?
Mielőtt bármiféle műfaji besorolást tennénk, le kell szögezni, hogy ez egy Ann Hui film, róla pedig annyit érdemes tudni, hogy mindig igyekezett valami újat és frisset mutatni a vásznon, gyakran a minőség rovására is. A minőség itt viszont bőven megvan, így igazából teljesen mindegy, hogy horrornak, thrillernek, vígjátéknak, vagy romantikus drámának állítjuk be a sztorit. Merthogy mindebből van bőven és egyáltalán nem egy katyvasz az összkép! A felütés a csúnya esti balesettel tökéletes és megadja az alaphangulatot (Anthony Wong 1 perces magánszámáért már megéri megnézni az egészet!), majd végig kétségek között tartja a nézőt egyrészt azon a síkon, hogy amit lát, az valóban horror-e, vagy csak képzelődnek (távol-keleti horrorklisé), másrészt azon a síkon is, hogy amit valójában látunk, azt komolyan gondolták-e, vagy csak paródia. Mindehhez hozzájön még a gyönyörűen megkomponált képi világ és a melankolikus cantopop aláfestő zenék és kész is egy szórakoztató, könnyed HK mozi, Ann Hui stílusában. Kell ennél több? Hát persze, hiszen kisebb-nagyobb szerepekben egész sor tizenpár évvel ezelőtti sztárt lehet felismerni Cheung Tat-ming-től kezdve Kara Huin és Tiffany Lee-n keresztül egészen Sam Lee-ig, a főszereplő páros pedig Shu Qi és Eason Chan. Jó volt, az ilyen mozik miatt lettem a hongkongi mozi fanatikus rajongója.
Utolsó kommentek