Az első részben látott haláleset körülményeinek kiderítésére egy iskolán belüli diákbírósági tárgyalás keretein belül kerül sor. A folytatásban ezt az öt napos tárgyalást nézhetjük végig.
Már az előzmények során is felmerült bennem, de a második rész szinte végig egyetlen helyszínen zajlása végképp megerősítette azt az érzést, hogy ezt a sztorit tévésorozatként jobban meg lehetett volna csinálni. Egy évad mintegy 8-10 óra játékideje épp elég lett volna a háttér bővebb bemutatásához (amihez minden aprólékosság ellenére is kicsit kevésnek tűnt a 4 és fél óra), illetőleg az 5 napos tárgyalást 5 részben végigülni mégiscsak kevésbé lett volna embert próbáló. Így ebben a formában nagyon tömény, bár igyekeztek megfelelő ritmusban adagolni a fordulatokat, hogy azért ne kalandozzon el a néző figyelme túlságosan. A sztori kibontása annak ellenére is jól sikerült, hogy a fő fordulatot, illetve a pontos történéseket viszonylag hamar már előre lehetett látni, arról nem is beszélve, hogy igazából ez az egész tárgyalásosdi furán erőltetettnek hatott. A japán diákok viselt dolgait azért még így is megéri nézegetni, bár az első rész feszültsége a folytatásban már kevéssé volt érezhető, az pedig végképp rejtély, hogy hogy sikerült egy ezer éves U2 számot kiválasztaniuk shudaikának...
Utolsó kommentek