A Mahoro állomásnál levő lepukkadt kis vállalkozást üzemeltető Tada és a tökkelütött gyerekkori haverja a szokásos mindenféle kisegítő melók között hirtelen kap egy nagyon nagyot, ami ráadásul kettejük viszonyát is megfertőzi egy kicsit, ráadásul a közeli "bio" termelést végző valláskárosultak és a yakuzák is keverik azt a bizonyosat.
A pár évvel ezelőtti részből alig emlékszem valamire, leginkább csak a hangulatára, ami azonnal megfogott most is. A főszereplő páros továbbra is zseniális, mind Eita, mind Matsuda Ryuuhei abszolút kedvenc, a teljesen eltérő karaktereik pedig telitalálatok. A mellékszereplőkön (főleg az öregeken, akik a buszjáratra haragszanak) jókat lehet vigyorogni, a legváratlanabb helyeken előtörő remek poénok mellett pedig sok-sok elgondolkodtató, meg néhány megható párbeszéd színesíti a sztorit, ami a japán drámák régóta megszokott, nagyszerű receptje alapján szép lassan, ráérősen csordogál, aminek köszönhetően jut idő megismerni a két főhős mellett a többi szereplőt is. Nagyon tetszett, a teljesen váratlanul érkező akciójelenet különösen, egyértelműen érdemes megnézni, de csak az első rész után!
Utolsó kommentek