Egy első látásra is gyanús szervezet ingyenpénzt ígér a nehéz helyzetben levő embereknek, legyen az illető hajléktalan, életunt filmrendező, vagy épp adósággal küzdő mozitulajdonos. A mozi azonban életet ment.
Jojo Hideo filmje egy gyönyörű ballada a filmművészethez, megtűzdelve némi társadalmi probléma szemléltetéssel. Utóbbi annyira nem érdekes, ellenben az, ahogy a mozi varázsát bemutatják, az lenyűgöző. Megannyi különféle életút (az állandó nézők révén), megannyi nehézség, de amikor elindul a vetítés, akkor mindenki minden bajt elfelejt. Imádtam nézni, ahogy készülnek a kis lepukkadt mozi nagy ünnepére, majd az egész ünnepet, ahogy végigvezet rajta a történet. Tele van remek megható pillanatokkal, amelyeket folyton jópofa poénokkal szakítanak meg, hogy azért könnyen emészthető maradjon az egész. Az biztos, hogy ez eddig Jojo Hideo eddigi legjobbja, de gyönyörűen beleillik a japán drámák legszebb hagyományait folytató filmek egész sorába is. Nagyon szerettem, az eleje ugyan kissé unalmas, de ahogy halad előre a történet úgy lesz egyre jobb és magával ragadóbb!
Utolsó kommentek